Új sorozatunkban a hazai informatikai színtér ismert, szakmailag nagyra becsült tagjaival beszélgetünk az IT hazai és nemzetközi helyzetéről, trendjeiről. Fritsch Róbert több, mint 20 év informatikai vezetői tapasztalatával beszélgetünk többek között arról, miért teremt valójában több munkahelyet az AI, mit hoz a demokratizálódás az informatikába és Kínának, valamint hogy miért hasonlítja váltófutáshoz az IT következő esztendőit.
Beszélgetés Fritsch Róberttel, a VISZ (Vezető Informatikusok Szövetsége) elnökével a Fővárosi Vízművek korábbi informatikai igazgatójával
Villámkérdés – villámválasz
A beszélgetés során minden interjúalanyunknak ugyanazokat a pattogósan rövid, személyes kérdéseket tesszük fel.
Chat vagy telefon?
Telefon.
Mi a három legfontosabb dolog, ami nélkül nem tudsz élni?
A kocsim, a laptopom és a mobiltelefonom.
Ablak vagy folyosó melletti ülés?
Ablak.
New York vagy Bali?
New York.
Mi a legizgalmasabb dolog, amit életedben valaha csináltál?
A 90-es években huszonévesen hátizsákos turistaként Kínában jártam. Három hónapos út volt, és bár én nem vagyok ideges típus, azért volt néhány helyzet… Amikor a mongol-kínai határon keltünk át, az olyan volt, mint egy Rejtő Jenő-regény. Akkor még nem volt se internet, se mobiltelefon.
Hogyan határozod meg magad három szóban?
Nem vagyok ideges típus, tehát nyugodt, racionális és professzionális.
Könyv vagy podcast?
Könyv.
Mi a bűnös szenvedélyed?
Lusta vagyok, nem szeretek sportolni, pedig kellene.
És hogy indítod a napodat?
Kávézom, semmi egyéb rituálé.
Ha egy napra cserélnél valakivel életet, ki lenne az?
Passz.
A telefonodon és a tárcádon kívül mi a legfontosabb hétköznapi tárgyad?
A gyermekeim rajzait mindig bedobálom. Mindig előkerül egy kis hercegnő vagy hasonló a tárcámból.
Kedvenc ételed?
Francia saláta.
Mi az az egy tehetség, amire mindig vágytál?
A labdaérzék. Sajnos csak probléma vagyok a fociban.
Mit eszel általában ebédre?
Menzát.
Szereted a meglepetéseket?
Nem zavarnak
Kedvenc színed?
Kék?
Mi akartál lenni tizenkét éves korodban?
Passz. Állandóan sci-fi könyveket olvastam akkoriban. A lengyel és orosz írókat szerettem, mint Stanislaw Lem, Isaac Asimov és társaik. A gyerekeim is olvasósak lettek, de ők nem a sci-fiért rajonganak, inkább a fantasy-t kedvelik, és ott áll a polcon Shakespeare is – angol és magyar nyelven egyaránt.
Szakmai interjú
A világunk alakulását meghatározó megatrendek közül melyik foglalkoztat a legjobban?
A jelenleg zajló, gazdaságpolitika értelemben vett demokratizálódási folyamat.
Sokan éppen a demokrácia kritikáját fogalmazzák meg mostanság.
Az valóban sokszor megfogalmazódik, de nézzük az arab tavasz az eseményeit, aminek az egész menekültkérdés köszönhető. Az arab tavasz a demokratizálódás eredménye, a közösségi hálón, a digitális eszközökön keresztül mindenki hozzáfér az információkhoz az egész világon, tehát a politikai berendezkedéstől függetlenül demokratizálódott az információhoz jutás, így ez teljesen átalakítja a társadalmakat. Az elnyomó társadalmak alapja mindig is az információs hatalom volt. A középkorban csak a papok, az írástudók tudták megmondani, hogyan működik a világ, az emberek pedig ezt követték. Most rögtön látja egy szegény észak-afrikai országban élő fiatal a telefonján, amikor a barátja már eljutott Németországba és ott áll a plázában. Ez egy demokratikus folyamat, azonnal hozzájut az információhoz, de akkor már élni is akar ezekkel a lehetőségekkel.
De ezt az információs technológiát pont az ellenkezőjére is fel lehet használni: irányított információval gyengítheti a demokráciát. Ettől nem tartasz?
Az, hogy Kínában az elnyomás eszközeként használják az információs technológiákat, egyrészt igaz, másrészt az információs kontroll eredménye a biztonság. A mai világban sokkal biztonságosabban mehetsz ki az utcáravagy mehetsz át a zebrán, Kínában még a kilencvenes évekhez képest is fejlődött a közbiztonság. Az tény, hogy ha valaki nem a társadalmi normáknak megfelelően viselkedik, akkor ezt az információs technológiákkal kizárják a társadalomból, de az emberek ezt ott kedvelik. Ebből adódik, hogy nyugodtan üzletelhetsz, beszélhetsz velük, mert számíthatsz rá, hogy elfogadhatóan fognak viselkedni. Viszont Kínára is jellemző a demokratizálódás, hiszen ez az egész gazdasági fejlődés annak is köszönhető, hogy komoly demokratikus folyamat zajlott le, az emberek információhoz jutnak, a vállalkozásnak megvan a szabadsága, utazhatnak, jöhetnek-mehetnek. Bizonyos keretek között a véleményüket is elmondhatják, a hatalom ott hallgat is erre: a COVID-válság idején gyorsan megváltozott a központi politika, amikor tüntetni kezdtek a zéró tolerancia ellen.
A megatrendek közül melyek kiemelten fontos feladatok?
Ismerős esetleg a 4D: digitalizáció, dekarbonizáció, demokratizáció, decentralizáció? Stratégiailag érdemes átgondoldni, hogy ezekből a megatrendekből melyekkel megyünk előrébb. A dekarbonizáció az egyértelmű. A napelem-telepítésével a külső forrásból vett energiaigényeket lehet csökkenteni. A digitalizáció természetes, IT-vezetőként ez mondanom sem kell.
Mit látsz az IT legkomolyabb kihívásának 2023-ban?
Kelet-Európa és Magyarország le van maradva a cloud technológiákban. Ebben előrébb kellene lépni. Illetőleg az IT security területén szabályozási változás várható, amelyet nagyon sok vállalkozásnak kell majd megugrania. Jelenleg a kiberbiztonsági jogszabályok csak a vállalkozásoknak egy szűk körére vonatkoznak. Ennek kiterjesztésével sokkal több vállalkozásra , beszállítókra és vevőkre fog vonatkozni. Ez több évig fog tartani Bár nehézség, de érdemes onnan nézni, hogy ha egy szállítót támadást ér és több ügyfelet is kiszolgál, akkor vélhetően vannak nála érzékeny adatok, tehát szükséges a védekezés.
2023-ban mit jelent a szoftverfejlesztés szerinted?
A most érkező AI-megoldások fel fogják forgatni a szoftverfejlesztési piacot, tehát automatizálódik is a fejlesztés. Másrészt a mikroszolgáltatások, a felhőszolgáltatások felé mozdul el a piac, egyre kevesebb egyedi fejlesztés lesz szükséges.
Melyek azok a legfontosabb kihívások, amelyekkel a szoftverfejlesztés kiszervezése során szembesülhetünk és hogyan lehet kezelni ezeket?
Nem kell teljes szoftverfejlesztést kiszervezni, hanem érdemes stratégiát húzni feladatokra, modulokra és egy-egy megoldást lehetőleg magyar, kkv méretű cégek megoldásaival kiváltani.
És lehet találni akár jellemzően minden ilyen üzleti problémára dobozos szoftvert?
Gyakorlatilag igen. Amire nincsen megoldás, azokat kell házon belül fejleszteni és hozzáigazítani a gazdasági folyamatokhoz. A műszaki folyamatokhoz tartozó feladatokat egy-egy magyar középméretű cég képes megoldani – gondolok itt például a munkairányítási rendszerekre.
Van-e olyan könyv, amely a legnagyobb segítséget adta a munkád során.
A kilencvenes években biztosítónál dolgoztam 10 évig, és Londonban egyszer vettem egy könyvet. A címére nem emlékszem pontosan, szerepeltek benne a document management és workflow szavak. Ebből a könyvből vettem ki olyan módszertanokat, amelyek hatalmasat lendítettek a karrieremen – akkor még nem volt internet.
Van-e olyan könyv, site, videó, bármilyen formájú tudás, amit ajánlanál a szakmai közönségnek?
A Gartner anyagait szeretem, amikor hozzá tudok egy-két dologhoz jutni, akkor azt utána nagy mértékben föl tudom használni. Sokszor voltam Gartner konferenciákon is, és amit ott hallottam, az valóban be is jött. A korábban említett 4D-t is ott hallottam először. Azt is tanultam ezeken a konferenciákon, hogy az előadás során az első slide-on ott az összefoglaló, a lényeg. Nem várod meg az előadás végét a következtetéssel, hanem az elején ledobod a bombát, a közönség meg csak annyit mond: hű, tényleg?
Vannak munkád során olyan döntések, amit inkább etikai alapon érdemes meghozni, és megelőzi a gazdasági érdeket?
A fenntarthatósággal kapcsolatos döntések általában így születnek. Lehet, hogy némileg illuzórikus elképzelés, de minden azért van, hogy az emberek jól érezzék magukat, egy cég is azért dolgozik, hogy az ott dolgozók és akiket kiszolgál, azoknak jobb legyen az élete. Tehát azt gondolom, a fenntarthatóság is ebbe a sztoriba illik bele: nem azért hozunk döntéseket, mert gazdaságilag lenne fontos, hogy 100 év múlva milyen lesz a levegő, a víz, a minket körülvevő természet.
Ha az IT következő két évét nézzük, akkor milyen sporthoz tudnád hasonlítani a leginkább?
Az EU-s források elapadtak, és ez a magyarországi IT piacnak nagy gondot fog a következő években okozni. Már most is leálltak projektek. Az informatikai piacon beruházások jelentős része állami forrásból zajlik. Ha tehát az a kérdés, hogy milyen sporthoz hasonlítanám, akkor a váltófutást mondanám. Együtt kell működni, mert egyedül nem fogod hozni a kívánt eredményt. Globálisan nem számítok ilyen mértékű fennakadásra, mert a globális szereplők más léptékben mozognak.
Említettél automatizációs projektet: fenyegetés vagy lehetőség? Hogyan fogja átalakítani az IT világát? 2023-ban ideértjük a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdéseket is.
Még több informatikusra lesz szükség a mesterséges intelligenciával együtt is, tehát egyre több helyen alkalmazzuk az életben ezeket a megoldásokat.
Rövid távon óriási nagy dolgok nem fognak történni, ez most inkább hype. Ahogy beépülnek ezek a termékekbe, mondjuk az önvezető járművekbe, úgy lesznek az életünknek is részei. Az ügyfél kiszolgálás területén egyértelműen előtérbe kerül ez, a bankoknál, közmű és telkó cégeknél olyan mennyiségű ügyfélkapcsolat van, hogy ott nagy segítség lesz a mesterséges intelligencia. Korábban chatbot használatát vezettük be, melyre akkor nagyon büszke voltam. Most összehasonlítva a Chat GPT-vel, azt kell mondjam, elég butácska. Ha lesz a Chat GPT-nek és társainak kereskedelmileg elérhető megoldása, akkor azok alkalmazását megfontolnám vállalati környezetben is
Hogyan látod, milyen következményei lesznek az IT-ban a mesterséges intelligencia térnyerésének?
A munkaerőpiacon az lesz a helyzet, hogy sokkal több magasan képzett emberre van szükség, de ezzel egy időben több alacsonyan képzett emberre is. Egy példa: korábban nem volt szükség ennyi ételfutárra, mert ez a piac korábban nem létezett. Amint feltűntek a mobilalkalmazások és az ételrendelés, rögtön kellett egy csomó futár, de kell rengeteg szoftverfejlesztő is, aki ezeket az alkalmazásokat fejleszti. És ez egyre több szolgáltatásnál lesz így. Egyre nagyobb fejlesztő csapatokra van szükség, hogy egyes ágazatoknak az igényeit ki tudjuk elégíteni az informatikai oldalról, tehát folyamatos munkaerő-bővülés várható.
Ezzel kisebbségben vagy, mert a többségi vélemény az, hogy az AI elveszi a munkát az emberek elől. Pedig valójában tényleg több munkát jelenthet.
Igen, olyan piacokon is megjelenik az informatika, ahol a digitalizáció idáig nem volt jelen. A vendéglátóiparban óriási a munkaerőhiány, nincsenek szakácsok, felszolgálók, tehát ott meg fog jelenni a robotizáció. De ehhez is informatikus kell, aki beállítja őket. Ha van hat menzád, mint tulajdonos, akkor nem szakácsokat veszel fel, hanem informatikusokat, beállítasz a vevőknek touchscreent és hadd szóljon. A közepesen képzett munka pont az, ami helyettesíthető AI vagy automatizált megoldásokkal. Ilyen az RPA technológia vagy a fizikai robotok is, amelyek egyre többször jelennek meg autógyárakban és az összeszerelő üzemekben is. Egy ügyfélszolgálati területen előfordulhat akár 30-40 százalékos létszámcsökkenés, de a kiszolgáló részeken is csökken a fizikai munka. Viszont egyre több informatikus kell ezek átszervezéséhez.